Second Stasimon
Ὀρεία ποτὲ δρομάδι κώ-
λῳ μάτηρ θεῶν ἐσύθη ἀνʼ
ὑλάεντα νάπη
ποτάμιόν τε χεῦμʼ ὑδάτων
1305 βαρύβρομόν τε κῦμʼ ἅλιον
πόθῳ τᾶς ἀποιχομένας
ἀρρήτου κούρας.
κρόταλα δὲ βρόμια διαπρύσιον
ἱέντα κέλαδον ἀνεβόα,
1310 θηρῶν ὅτε ζυγίους
ζευξάσᾳ θεᾷ σατίνας
τὰν ἁρπασθεῖσαν κυκλίων
χορῶν ἔξω παρθενίων
μετὰ κούραν, ἀελλόποδες,
1315 μὲν τόξοις Ἄρτεμις, δʼ
ἔγχει Γοργῶπις πάνοπλος,
συνείποντο. Ζεὺς δʼ ἑδράνων
αὐγάζων ἐξ οὐρανίων
ἄλλαν μοῖραν ἔκραινε.
δρομαῖον δʼ ὅτε πολυπλάνη-
1320 τον μάτηρ ἔπαυσε πόνον,
μαστεύουσα πόνους
θυγατρὸς ἁρπαγὰς δολίους,
χιονοθρέμμονάς γʼ ἐπέρασʼ
Ἰδαιᾶν Νυμφᾶν σκοπιάς·
1325 ῥίπτει δʼ ἐν πένθει
πέτρινα κατὰ δρία πολυνιφέα·
βροτοῖσι δʼ ἄχλοα πεδία γᾶς
οὐ καρπίζουσʼ ἀρότοις
λαῶν δὲ φθείρει γενεάν·
1330 ποίμναις δʼ οὐχ ἵει θαλερὰς
βοσκὰς εὐφύλλων ἑλίκων,
πόλεων δʼ ἀπέλειπε βίος·
οὐδʼ ἦσαν θεῶν θυσίαι,
βωμοῖς δʼ ἄφλεκτοι πέλανοι·
1335 πηγὰς δʼ ἀμπαύει δροσερὰς
λευκῶν ἐκβάλλειν ὑδάτων
πένθει παιδὸς ἀλάστωρ.
ἐπεὶ δʼ ἔπαυσʼ εἰλαπίνας
θεοῖς βροτείῳ τε γένει,
1340 Ζεὺς μειλίσσων στυγίους
ματρὸς ὀργὰς ἐνέπει·
βᾶτε, σεμναὶ Χάριτες,
ἴτε, τᾷ περὶ παρθένῳ
Δηοῖ θυμωσαμένᾳ
λύπαν ἐξαλλάξατʼ ἀλαλᾷ,
1345 Μοῦσαί θʼ ὕμνοισι χορῶν.
χαλκοῦ δʼ αὐδὰν χθονίαν
τύπανά τʼ ἔλαβε βυρσοτενῆ
καλλίστα τότε πρῶτα μακά-
ρων Κύπρις· γέλασέν τε θεὰ
1350 δέξατό τʼ ἐς χέρας
βαρύβρομον αὐλὸν
τερφθεῖσʼ ἀλαλαγμῷ.
ὧν οὐ θέμις σʼ οὔθʼ ὁσία
ʼπʼύρωσας ἐν θεῶν θαλάμοις,
1355 μῆνιν δʼ ἔσχες μεγάλας
ματρός, παῖ, θυσίας
οὐ σεβίζουσα θεᾶς.
μέγα τοι δύναται νεβρῶν
παμποίκιλοι στολίδες
1360 κισσοῦ τε στεφθεῖσα χλόα
νάρθηκας εἰς ἱερούς,
ῥόμβου θʼ εἱλισσομένα
κύκλιος ἔνοσις αἰθερία,
βακχεύουσά τʼ ἔθειρα Βρομί-
1365 καὶ παννυχίδες θεᾶς.
εὖ δέ νιν ἄμασιν
ὑπέρβαλε σελάνα
μορφᾷ μόνον ηὔχεις.
Tap any Greek word to look it up
An open-access project
Murray 1913
OCT
Murray, OCT, 1913 · 1913
The Editor

Gilbert Murray (1866–1957) was Regius Professor of Greek at the University of Oxford from 1908 to 1936. Born in Sydney, Australia, he became one of the most prominent Hellenists of his age — both as a scholar and as a public intellectual who used verse translations of Greek tragedy to bring ancient drama to modern audiences. His translations of Euripides were staged in London's West End to considerable popular success. Beyond classics, Murray was a committed internationalist who helped draft the League of Nations covenant and served as chairman of the League of Nations Union.

About This Edition

Murray's OCT of Euripides, published in three volumes (1902–1909, revised 1913), provided the first modern critical text of all surviving Euripidean plays based on systematic manuscript collation. Murray worked primarily from the two principal manuscript families — the "select" manuscripts (L and P, preserving ten plays with extensive scholia) and the "alphabetical" manuscripts (preserving an additional nine plays). His text is considered moderately interventionist: Murray was willing to accept conjectures from the great Dutch and German scholars of the 18th and 19th centuries where he judged the manuscript text corrupt. James Diggle's OCT (1981–1994) has now superseded Murray's for scholarly purposes, though Murray's remains widely cited.

Tap any Greek word to look it up