φῦλον

τό

φύω

A. race, tribe, or class, οὔ ποτε φ. ὁμοῖον ἀθανάτων τε θεῶν χαμαὶ ἐρχομένων τ’ ἀνθρώπων Il. 5.441; γυναικῶν φῦλον Hes. Th. 1021; θεῶν ἐς φῦλον ib.202, cf. 965, Op. 199: φῦλον ἀοιδῶν Od. 8.481: in Ep. more freq. in pl., φῦλα ἀνθρώπων, θεῶν, Il. 14.361, 15.54; φῦλα γυναικῶν, ἐπικούρων, Γιγάντων, 9.130, 17.220, Od. 7.206; ἄγρια φῦλα, μυίας Il. 19.30; φῦλα μελισσέων, of a swarm of bees, Hes. Fr. 14.5; in later Poets and Prose usu. in sg. (but pl., φ. ποικίλα θηρῶν Ar. Av. 777 (lyr.); φῦλα πόντου, of fishes, E. Fr. 27 (lyr.)), φ. ματαιότατον Pi. P. 3.21; ἓν φ. ἀνθρώπων S. Fr. 591.1 (lyr.); τὸ ἄλλο φ. the rest of the people, Id. OT 19; φῦλον ὀρνίθων the race of birds, Id. Ant. 342 (lyr.), cf. Ar. Av. 231,253 (both lyr.): πτηνῶν ib.1088 (lyr.); τὸ πτηνὸν φ. Pl. Sph. 220b; τὸ κηρυκικὸν φ. Id. Plt. 260d, cf. Cra. 398e; τὸ φ. . . οὐ . . ῥᾷστον συλλαβεῖν τί ποτ’ ἐστίν, ὁ σοφιστής the sophist tribe, Id. Sph. 218c; κατὰ Ὅμηρον καὶ Ἡράκλειτον καὶ πᾶν τὸ τοιοῦτον φ. and all the tribe of them, Id. Tht. 160d; φ. ἀμφορεαφόρων Eup. 187; φ. βουλευτικόν, = Lat. ordo senatorius, D.C. 59.9: metaph., φ. τῶν ἡδονῶν Luc. Nigr. 16.
2. sex, τὸ γυναικεῖον φ. Ar. Th. 786 (anap.); τὸ θῆλυ, τὸ ἄρρεν, X. Lac. 1.4.
II. nation, φῦλα Πελασγῶν Il. 2.840; κελαινὸν φ., of the Aethiopians, A. Pr. 808, cf. Supp. 544 (lyr.); βάρβαρα φ. E. IT 887 (lyr.); Σύρους, φῦλον πάμπολυ X. Cyr. 1.5.2; πολεμικώτατα φ. Plu. Sull. 29.
III. = φυλή 11.1, clan or tribe, acc. to blood or descent, κρῖν’ ἄνδρας κατὰ φῦλα, κατὰ φρήτρας Il. 2.362, cf. 363; φῦλον Ἑλένης, φῦλον Ἀρκεισίου, Od. 14.68, 181; φ. τρία τριῶν στρατευμάτων E. Supp. 653.
Liddell, Scott & Jones
A Greek-English Lexicon, 1940
An open-access project