σοβαρός

ά, όν, Adv.

σοβέω

A. rushing, violent, ἄνεμος . . φέρεται ς. Ar. Nu. 406; ς. κατέχει αὔρα Id. Pax 944; ὡς ς. εἰσελήλυθεν ὁ συκοφάντης Id. Pl. 872; ὁ ς. ἡμῖν ἀρτίως καὶ πολεμικός . . κλάει κατακλινείς Men. Pk. 52; λίαν ἦν θρασὺς καὶ ς. [ὁ Ἔρως] Aristopho 11.5. Adv. ‐ρῶς, opp. ἥσυχος, ἠρέμα, Ar. Pax 83.
II. swaggering, pompous, haughty: of a horse,= γαῦρος, X. Eq. 10.17; ς. καὶ ὀλίγωρος D. 59.37; ς. αὐχένες, ὀφρύες, AP 5.27,91 (both Rufin.); σοβαρὸς τῇ χαίτῃ Luc. Zeux. 5; σοβαρὸν γελᾶν Pl. Epigr. 4.1, Theoc. 20.15. Adv. ‐ρῶς Plb. 3.72.13, Plu. Alc. 4.
b. proud, λόγοι ἀδεεῖς καὶ ς. Id. Pyrrh. 18; fearless, dub. in Epicur. Sent.Vat. 45.
2. of things, ς. μέλος a rousing tune, Ar. Ach. 674; imposing, [στολή] Plu. Alex. 45; of a triumphal procession, Id. Sull. 34; σοβαρωτέρα τιμῇ at a more impressive price, Ael. NA 16.32; ς. ἀναθήματα Id. Fr. 67. Adv. ‐ρῶς ib.70.
Liddell, Scott & Jones
A Greek-English Lexicon, 1940
An open-access project