πρόςπταισμα
ατος, τό
A.
stumble, Arist. EN 1138b3, Ph. Fr. 58H.; ἕλκη ἐκ προσπταις μάτων Gal. 12.286 (προπτ‐ codd.): metaph., προσπταίς ματα τοῦ βίου misfortunes, Agatharch. 49.
II.
whitlow, Thphr. Char. 19.3 (pl.), Luc. Peregr. 45; π. δακτύλου Gal. 7.136.