πολεμητέον

A. one must go to war, Ar. Lys. 496, Arist. Rh. 1396a8; ἑκάστοις Pl. Plt. 304e: pl. πολεμ‐ητέα, Th. 1.79, D.C. 36.46.
Liddell, Scott & Jones
A Greek-English Lexicon, 1940
An open-access project