πετρώδης
ες
A.
like rock or stone, rocky, stony, π. κατῶρυξ, of a grave, S. Ant. 774, cf. Porph. Antr. 9; of ground, Hp. Aër. 1; γεηρὰ καὶ πετρώδη καὶ ἄγρια Pl. R. 612a; ἐν τοῖς τραχέσι καὶ πετρώδεσι Arist. HA 549b14; τὸ π. BMus.Inscr. 3.407.8 (Priene); ἄνθρωποι π. καὶ δενδρώδεις Heraclit. Incred. 23; π. κεφαλή Philum. Ven. 15.4.