πάρειμι
ιέναι, ίμεν
A.
ibo), inf. -ιέναι (Dor. -ίμεν Berl.Sitzb. 1927.170 (Cyrene)), used as fut. of παρέρχομαι, also in pres. sense, παρῄειν being used as impf. :—pass by, pass, παριών Od. 4.527, 17.233; οἰκτίρας . . παρίτω IG 12.976 ; παρήϊε Hdt. 4.79; οἱ ἀεὶ παριόντες Pl. R. 616a, etc.; go alongside, Th. 4.47 ; march along the coast, of an army, Id. 8.16, 22,32, X. HG 2.1.18 (cj.), 4.5.19.
2.
c.acc. loci, pass by, Hdt. 7.109 ; τὸν χῶρον Id. 1.167 ; τὴν οἰκίαν And. 1.146, Str. 14.5.14 ; π. παρὰ τοὺς πατέρας (prob. for παρῆσαν) Hdt. 3.14 ; παρ’ αὐτὴν τὴν Βαβυλῶνα π. X. Cyr. 5.2.29.
II.
pass by, overtake, surpass, ib.1.4.5.
III.
pass on, esp. in the sense of entering, π. ἐς τὰ βασιλήϊα Hdt. 3.84, cf. 72,77, Pl. Phd. 59e; ἔσω π. E. Hel. 451 ; πάριτ’ ἐς θυμέλας, ἐπὶ δ’ ἀσφάκτοις μήλοισι δόμων μὴ πάριτ’ ἐς μυχόν Id. Ion 228 (anap.) ; βίᾳ εἰς οἰκίαν παριέναι X. Cyr. 1.2.2.
2.
in discourse, pass on from one part of a subject to another, ἐντεῦθεν ἐς . . Ar. Nu. 1075 ; ὃ παριὼν τῷ λόγῳ ἔτυχον εἰπών in passing, Pl. Lg. 776d.
IV.
come forward, X. An. 7.3.46 ; πάριτ’ ἐς τὸ πρόσθεν Ar. Ach. 43 ; τὸ μάχιμον εἰς τὸν μέγιστον τῶν ἀγώνων τολμήσει παριέναι Pl. Lg. 830c : metaph., ἐς πρώτους νεωστὶ παριών Hdt. 7.143.
2.
come forward to speak, Pl. Alc. 1.106c ; παρῄει οὐδείς D. 18.170 ; παριὼν ἐπὶ τὸ βῆμα Aeschin. 3.159 ; παρῇσαν ἐπὶ τὸ βῆμα (cj. Dobree for παρῆσαν) D. 1.8 ; παρῇμεν (cj. Cobet for παρῆμεν)εἰς τὴν ἐκκλησίαν Aeschin. 3.71 ; at Athens, οἱ παριόντες orators, And. 2.1, D. 13.14, etc.; πᾶσι τοῖς παριοῦσι λόγον διδόναι Id. 2.31.
V.
pass from man to man, τὸ σύνθημα παρῄει X. An. 6.5.25.— Cf. παρέρχομαι.