πάντοτε
Adv.
A.
always, Philem. 187, Arist. EN 1166a28, Men. Mon. 324, 720; twice in LXX Wi. 11.21, 19.18, cf. BGU 1123.8 (i B. C.), Ev.Matt. 26.11, al., IG 3.1362, 7.2713, D.Chr. 32.37, etc.: condemned by the Atticists, who recommend διαπαντός or ἑκάστοτε, Phryn. 82, Moer.p.319 P.