ὀχευτής

οῦ, ὁ
A. = ὀχεῖον 1.1, PCair.Zen. 529 (iii B. C.), Hsch. s.v. κήλων; ὀ. ἵππος Dsc. 2.79, Gal. 6.533, Hippiatr. 14: metaph., lewd person, lecher, AP 11.318 (Phld.), Corn. ND 27.
Liddell, Scott & Jones
A Greek-English Lexicon, 1940
An open-access project