μεγαλόφωνος
ον, ότερος, ότατος, νως, Adv.
A.
loudvoiced, Hp. Epid. 6.4.19 (Sup.), Arist. GA 787a12, Pr. 899a9: Comp. -ότερος Luc. Bis Acc. 11: Sup. -ότατος D.S. 11.34. Adv. -νως Poll. 2.113, Suid. s.v. τορόν.
2.
loud-talker, bawler, D. 19.238.
3.
grandiloquent, Philostr. VS 2.10.1; ποιητής Id. Ep. 16; ὁ ‐ότατος, of Pindar, Ath. 13.564d; of Homer, Luc. Musc.Enc. 5.