κελεύω
ευσθήσομαι, ά, ά, σει
A.
κέλευον Il. 23.767: fut. κελεύς‐σω, Ep. inf. -σέμεναι Od. 4.274: aor. ἐκέλευσα, Ep. κέλ- Il. 20.4: pf. κεκέλευκα Lys. 1.34, Luc. Demon. 44:—Med., aor. ἐκελευσάμην Hp. Nat.Puer. 13: more freq. in compds. δια‐, ἐπι‐, παρα‐κελεύομαι (q.v.):—Pass., fut. -ευσθήσομαι D.C. 68.9: aor. ἐκελεύσθην Hdt. 7.9.ά, S. OC 738, Th. 7.70: pf. κεκέλευσμαι X. Cyr. 8.3.14, Luc. Sacr. 11: plpf. ἐκεκέλευστο D.C. 78.4 (ἐκελεύθην v.l. in Hdt. 7.9.ά, and κεκέλευμαι IG 22.1121.13 (iv A.D.), v.l. in App. BC 5.141 are later forms). (A lengthd. form of κέλομαι, q.v.):—prop. urge, drive on, [ἵππους] ὁ γέρων ἐφέπων μάστιγι κέλευε . . κατὰ ἄστυ Il. 24.326: hence, exhort, bid,
1.
c.acc. pers. et inf., order one to do, σ’ ἔγωγε . . κελεύω ἐς πληθὺν ἰέναι 17.30, cf. 2.11, al., Hdt. 1.8,24, etc.; ἐκέλευσε τὸν παῖδα περιμεῖναί ἑ κελεῦσαι he bade the lad bid us to wait for him, Pl. R. 327b; ὁ νόμος τὸν ἐπιβουλεύσαντα κελεύει φονέα εἶναι, i.e. bids that he be held guilty, Antipho 4.2.5; ὁ τὸν νόμον κελεύων ἄρχειν δοκεῖ κελεύειν ἄρχειν τὸν θεὸν καὶ τὸν νοῦν Arist. Pol. 1287a29; ἐς τὴν Μίλητον ἔπεμπον κελεύοντες σφίσι τὸν Ἀστύοχον βοηθεῖν Th. 8.38; request, Lys. 16.16; opp. ἐπιτάττειν, IG 12.76.33.
2.
c. acc. pers. et rei, σφῶϊ μὲν οὔ τι κελεύω Il. 4.286; τά με θυμὸς . . κελεύει (sc. εἰπεῖν) 7.68, etc.: with inf. subjoined, τί με ταῦτα κελεύεις . . μάχεσθαι; 20.87.
3.
c. acc. pers. only, εἰ μὴ θυμός με κελεύοι (sc. φείδεσθαι) Od. 9.278; ὥς με κελεύεις (sc. μυθεῖσθαι) 11.507: in Prose, ἐκέλευσε τοὺς ἕνδεκα ἐπὶ τὸν Θηραμένην ordered them [to go] against him, ordered them to seize him, X. HG 2.3.54; κ. τινὰς ἐπὶ τὰ ὅπλα ib.20:—Pass., receive orders, Arist. Pol. 1253b34.
4.
c.acc. rei only, ὃ μὴ κελεύσαι Ζεύς (Herm. for -σει) A. Eu. 618; ὁ νόμος τὰ μὲν κελεύων τὰ δ’ ἀπαγορεύων Arist. EN 1129b24:— Pass., τὸ κελευόμενον commands, orders, Hdt. 7.16, Antipho Soph. 61, X. Cyr. 4.1.3: pl., Pl. R. 340a.
5.
c. dat. pers. folld. by inf., urge or order one to do, κηρύκεσσι . . κέλευσε κηρύσσειν . . Il. 2.50, Od. 2.6, etc.; ἀλλήλοισι κέλευον ἅπτεσθαι νηῶν . . Il. 2.151; ἑτάροισι . . ἐκέλευσα ἐμβαλέειν Od. 9.488: in later Prose, D.S. 19.17, Ceb. 32.4 codd., Luc. DMort. 1.1, Phalar. Ep. 121.1, etc.
6.
rarely c. dat. pers. et acc. rei, τί δ’ ἐστὶν ὃ κελεύεις ἐμοί; Men. Pk. 224, cf. Ael. NA 9.1.
7.
c. dat. pers. only, ἵπποισι καὶ Αὐτομέδοντι κελεύσας Il. 16.684; cf.infr.111.
8.
abs., freq. in Hom., ὡς σὺ κελεύεις Il. 23.96, al.; λέξω, κελεύεις γάρ A. Ch. 107; κελεύων, opp. αὐτοχειρίῃ, Democr. 260; κελευούσης τῆς Πυθίης Hdt. 6.36; κελεύοντος καὶ δεομένου Lys. 5.1.
9.
c. inf. only, σιγᾶν κελεύω I order silence, S. Ph. 865; οὐκ ἂν κελεύσαιμ’ εὐσεβεῖν Id. Ant. 731; recommend, propose, Lys. 12.25, D. 4.21, etc.; opp. οὐκ ἐάω, Hdt. 6.109, X. Ath. 2.18.
II.
of inferiors, urge, entreat, Il. 24.599, Od. 10.17, Hdt. 1.116.
III.
of the boatswain, give time to rowers, c.dat., Pl. R. 396b: abs., Ath. 12.535d.
2.
sing a chanty, S.E. M. 6.24.