θεσπιῳδός
όν, Subst., ἡ
A.
singing in prophetic strain, of persons, S. Fr. 456, E. Hel. 145; also ὀμφαλὸς γῆς θ. Id. Med. 668; μαντική Philostr. VS 1 Praef.: Subst. θεσπιῳδός,ἡ,= Lat. Carmenta, D.H. 1.31.
II.
θ. φόβον caused by prophecy, A. Ag. 1134 (lyr., s.v.l.).