ἠθάς

άδος, ὁ
A. ἦθος 11) accustomed to a thing, acquainted with it, c. gen., ἠ. εἰμί πως τῶν τῆσδε μύθων S. El. 372; θήρης Opp. H. 4.122; τῶν χωρίων Ael. NA 7.6: c. dat., πέτραις ib.9.36.
2. abs., inured, accustomed, Hp. Mul. 1.1; τῶν γὰρ ἠθάδων φίλων νέοι . . εὐπιθέστεροι E. Andr. 818; of animals, tame, [ὄρνιθες] ἠ. domestic fowls, Ar. Av. 271; of decoy-birds, Plu. Sull. 28; ἠ. σκόμβροι Ael. NA 14.1.
II. of things, usual, customary, νίκη APl. 5.354; πάγαι AP 9.264 (Apollonid. or Phil.): as neut., τὰ καινά γ’ ἐκ τῶν ἠθάδων ἡδίον’ ἐστί E. Cyc. 250; τοῖς ἠθάσι λίαν τοῖς τ’ ἀρχαίοις ἐνδιατριβειν Ar. Ec. 584, cf. 151.
Liddell, Scott & Jones
A Greek-English Lexicon, 1940
An open-access project