ἥδυμος
ον
A.
sweet, pleasant, usu. epith. of sleep (v. νήδυμος, for which it is v.l. in Il. 2.2, Od. 4.793, 12.311, cf. Hsch. s.v. νήδυμος), h.Merc. 241, 449, Antim. 74, Simon. 79, A.R. 2.407; λόγοι Epich. 179; οἶνος Orph. Fr. 261: irreg. Sup. ‐έστατος Alcm. 137.