ζέω
A.
ζέε Il. 21.365, ἔζεε Hes. Th. 695, ἔζει S. OC 434: fut. ζέσω(ἐξανα‐) A. Pr. 372: aor. ἔζεσα Hdt. 7.188, cf. ἐπιζέω; Ep. ζέσσα Il. 18.349:—Pass., aor. ἐζέσθην(ἀπ‐) Dsc. 1.3, (ἐν‐) Aret. CA 1.2: pf. ἔζεσμαι Gp. 10.54.3:—boil, seethe, of water, ἐπεὶ δὴ ζέσσεν ὕδωρ ἐνὶ ἤνοπι χαλκῷ Il. 18.349, Od. 10.360; ὡς δὲ λέβης ζεῖ ἔνδον as the kettle boils, Il. 21.362, cf. E. Cyc. 343; rarely of solids, to be fiery hot, χθὼν ἔζεε Hes. Th. 695,847; χαλκός Call. l.c.
2.
ferment, Hp. VM 11; γλεύκους ζέοντος Dsc. 5.8.
3.
metaph., boil or bubble up, τῆς θαλάσσης ζεσάσης Hdt. 7.188; αἷμα διὰ χρωτὸς ζέσσ’ AP 7.208 (Anyte); οἶνος ζεῖ Pl. Lg. 773d.
b.
of passion, ὁπηνίκ’ ἔζει θυμός S. OC 434, cf. Pl. R. 440c, etc.; τὸ ζέον τῆς μάχης Hld. 1.33.
4.
c. gen., boil up or over with a thing, λίμνη ζέουσα ὕδατος καὶ πηλοῦ Pl. Phd. 113a; πίθος ζ. [οἴνου] Thphr. HP 9.17.3; πεδία ζείοντ’ Ἀγαρηνῶν boiling, teeming with . . , APl. 4.39 (Arab.); of persons, ζ. σκωλήκων Luc. Alex. 59: c. dat., ζ. φθειρί Id. Sat. 26; ζ. φλογμῷ Lyc. 690; θάλαττα αἵυατι καὶ ῥοθίῳ ζέουσα Aristid. 1.142J.
II.
causal, make to boil, boil, τοὶ δὲ λοετρὰ πυρὶ ζέον A.R. 3.273; θυμὸν ἐπὶ Τροίῃ πόσον ἔζεσας; AP 7.385 (Phil.).
2.
exhale, ἀϋτμήν (v.l. ‐μῇ) A.R. 1.734. (ζἕς)‐ω, cf. ζες‐τός, Skt. yásati 'boil', OHG.jësan 'ferment', 'foam', Engl. yeast.)