εὐστάθεια
ἡ
A.
stability, tranquillity, coupled with εὐνομία, Ph. 1.248; κατὰ τὰς πόλεις ib.680; ὑπὲρ εὐσταθείας τῆς πόλεως IPE 12.94.11 (Olbia); τὴν Αἴγυπτον ἐν εὐ. διάγουσαν OGI 669.4 (Egypt, i A.D.); εὐστάθειαν τῷ Βακχείῳ SIG 1109.15 (ii A.D.).
2.
esp. of bodily health, εὐ. σαρκός Epicur. Fr. 8, 424, Olympic. ap. Gal. 10.56.
3.
of persons, εὐσταθίη ἡ ἐν ἑωυτῷ self-possession, Hp. Decent. 12; stedfastness, tranquillity, Phld. Mus. p.33K., Ph. 1.231, al.; ἐν βουλαῖς Plu. 2.342f, al.; τῆς ψυχῆς Ath.Med. ap. Orib. inc. 21.20, cf. Ptol. Tetr. 11; steadiness, ὁρμῶν Stoic. 3.65.