ἐπίχυσις
εως, ἡ
A.
pouring upon or in, influx, Pl. Ti. 77d, Arist. Mete. 356a6 ; ποταμῶν ἐπιχύσεις Ath. 8.331d; τῶν ὄμβρων D.C. 41.45 : metaph., ἐ. πολιτῶν Pl. Lg. 740e ; τῆς τῶν ἡδονῶν ῥώμης ib.841a.
2.
= ὑπόχυσις, Phlp. in de An. 291.32.
3.
= κονίασις, Hsch.
II.
toast, Plb. 16.21.12 (pl.); ἐπιχύσεις τινὸς λαμβάνειν, ποιεῖσθαι (cf.ἐπιχέω 11), Plu. Demetr. 25, Brut. 24.
2.
anointing, ἐν ταῖς ἐπιχύσεσι IG 12(1).155.121 (Rhodes).
III.
beaker or wine-jug, Men. 503, Phylarch. 44J., Plaut. Rud. 1319 ; ἐ. τοῦ χαλκίου Ar. Fr. 214.