ἐπισπαστικός
ή, όν, Adv.
A.
drawing to oneself, drawing in, τοῦ ὑγροῦ Arist. Pr. 966a4; ἀτμοὶ ἐ. πρὸς ἑαυτούς Str. 15.1.38; αἵματος Gal. Nat. Fac. 2.3: abs. of drugs, Id. 11.761, cf. Dsc. 2.85, 109; ἔμπλαστροι Orib. Fr. 85; ῥυφήματα ἐ. dub. sens. in Hp. Acut.(Sp.)2.
2.
. metaph., attractive, Plb. 4.84.6, Stoic. 3.46. Adv. ‐κῶς, κινεῖν S.E. P. 3.69.