ἄγε
Adv.
A.
come on! freq. in Hom., who mostly strengthens it, εἰ δ’ ἄγε, νῦν δ’ ἄγε, ἄγε δή, ἀλλ’ ἄγε, in Att. freq. ἄγε νύν Ar. Eq. 1011, etc.; before 1 and 2 pers. pl., ἄγε δὴ τραπείομεν Il. 3.441; ἄγε δὴ στέωμεν 11.348; ἄγε τάμνετε Od. 3.332; ἀλλ’ ἄγε, Πέρσαι, φροντίδα θώμεθα A. Pers. 140; ἄγε δὴ καὶ χορὸν ἅψωμεν Id. Eu. 307; rarely before 1 sg., ἄγε δὴ . . ἀριθμήσω Od. 13.215; before 3 pl., ἀλλ’ ἄγε, κήρυκες . . λαὸν . . ἀγειρόντων Il. 2.437; in Prose, ἄγε τοίνυν . . σκοπῶμεν X. Cyr. 5.5.15; foll. by ὅπως c. fut., Ar. Ec. 149; abs., E. Cyc. 590:—also, ἄγετε, . . λύσασθε A. Ch. 803; ἄγετε with 1 pl., Il. 2.139, Od. 1.76, Ar. Lys. 665; with 1 sg., Od. 22.139: cf. ἄγι.