ἐπικλάω

A. bend, in lit. sense only Pass., bend double, ἡ δεξιὰ περὶ τὴν κεφαλὴν ἐπὶ τὸ ἄνω ἐπικεκλασμένη Luc. DDeor. 11.2; ἐπικεκλ. τὸν αὐχένα Id. Rh.Pr. 11; ὕδωρ ἐπικλώμενον broken water, Id. Tox. 20; ἐπ’ ἀλλήλων ‐κλωμένων τῶν κυμάτων Alciphr. 1.1; also, to be bruised, Paul.Aeg. 6.117.
II. . metaph., move to pity, Plu. Per. 37; ἐ. τινὰ εἰς ὀ=ικτον Ael. NA 10.36:—Pass., Th. 3.67; ἐ. τῇ γνώμῃ ib.59; ὑπ’ εὐνοίης Hp. Ep. 13; πρὸς ὀ=ικτον Jul. Or. 2.90d.
2. . shake the resolution of, τινά Plu. Oth. 15:—Pass., ἐπικλασθῆναι τῇ γνώμῃ to be broken in spirit, lose courage, Th. 4.37; τὸ ἐπικεκλασμένον τῶν μελῶν effeminate, unmanly music, Luc. Demon. 12.
Liddell, Scott & Jones
A Greek-English Lexicon, 1940
An open-access project