ἐπιζεύγνυμι

κτλ, τό
A. join at top, Hdt. 7.36; τοὺς κίονας τοῖς ἐπι στυλίοις Plu. Per. 13; τοὺς δακτύλους τῆς ἑτέρας χειρὸς ἐπὶ τὴν ἑτέραν ἐ. Arist. Pr. 912b14; simply, bind fast, χεῖρας ἱμᾶσι Theoc. 22.3.
2. . join to, πώλοις . . τόνδ’ ἐπιζεύξασ’ ὄχον A. Eu. 405: metaph., ἐπέζευκται κοινὸν ὄνομά [τινι καί τινι] Arist. HA 531b22, cf. Rh. 1407b19; θνητὸν βίον ἀθανάτῳ ἐ. Ph. 1.209; μηδ’ ἐπιζευχθῇς στόμα φήμῃ πονηρᾷ nor let thy mouth be joined to evil sayings, A. Ch. 1044: Math., ἐπεζεύχθω ἀπὸ κτλ. let the point A be joined to the point B, Arist. Mete. 376a17.
II. . enclose, join up, of hills, Plb. 1.75.4, 3.49.7.
III. . ἐπεζευγμένον, τό, minor premise of a disjunctive syllogism, Chrysipp. ap. S.E. P. 2.158.
Liddell, Scott & Jones
A Greek-English Lexicon, 1940
An open-access project