ἀλγεινός
ή, όν, Adv.
A.
painful, grievous, A. Pr. 199, 240, S. OT 1530, E. Med. 1037; τὰ μέλλοντα ἀ. Th. 2.39, cf. ib.43 (Comp.). Adv. ‐νῶς S. Ant. 436, Pl. Grg. 476c.
II.
rare in pass. sense, feeling pain, suffering, S. OC 1664.—Comp. and Sup. in common use ἀλγίων, ἄλγιστος (q. v.), but ἀλγεινότερος, ‐ότατος, Th. 2.43, Pl. Grg. 477d, Smp. 218a, Arist. Pr. 890a37, and v.l. Isoc. 14.48. Hom. form ἀλεγεινός, q.v.