ἐπεμβαίνω
A.
step or tread upon, in pf., stand upon, c. gen., οὐδοῦ ἐπεμβεβαώς Il. 9.582; σῆς ἐπεμβαίνων χθονός S. OC 924; δίφρου ἐπεμβεβαώς mounted on a chariot, Hes. Sc. 324; ὄχθων ἐπεμβάς E. Ba. 1061 codd.: abs., ἐπεμβεβαώς Pi. N. 4.29: also c. dat., approach, attack, πύργοις ἐπεμβάς A. Th. 634, etc.; τῷ δήμῳ Hyp. Phil.Fr. 10; ἐ. ἀλλοτρίαις ἕδραις Gal. UP 14.14: c. acc., ῥάχιν E. Rh. 783: with a Prep., εἰς πάτραν ὅτι ποτ’ ἐπεμβάσῃ Id. IT 649 (lyr.).
2.
embark on ship-board, D. 50.25.
II.
c. dat. pers., trample upon, ἐχθροῖσιν . . ἐπεμβῆναι ποδί S. El. 456: metaph., ταῖσδ’ ἐπεμβαίνειν E. Hipp. 668; κατ’ ἐμοῦ . . μᾶλλον ἐπεμβάσει S. El. 836 (lyr.); ἁμαρτήμασί τινων Plu. 2.59d.
2.
τῷ καιρῷ ἐπεμβαίνων taking advantage of the opportunity, D. 21.203.