ἐπασκέω
A.
labour or toil at, prepare or finish carefully, ἐπήσκηται δέ οἱ αὐλὴ τοίχῳ καὶ θριγκοῖσι Od. 17.266.
II.
adorn, exalt, τινὰ τιμαῖς Pi. N. 9.10, cf. Fr. 194.4; τινὰ μήδεσι Id. Parth. 2.71.
III.
practise, cultivate, τέχνην, τὰ ἐς πόλεμον, Hdt. 2.166; πεντάεθλον, μουνομαχίην, Id. 6.92; τὰ ἄλλα κατὰ ταὐτὰ Σκύθῃσι ἐ. Id. 4.17; ἀρετήν Id. 3.82; δῑ ἐμπύρων τέχνην E. Hyps.Fr. 34(60).59; σοφίαν Ar. Nu. 517; παγκράτιον Aeschin. 3.179; μνήμην ἐ. cultivate memory, Hdt. 2.77; δύναμίν τινος ἐ. increase his strength, Aeschin. 2.136: abs., to be in training as an athlete, Achae. 3:—Pass., ταῦτα Ῥωμαίοις ἐκ παλαιοῦ ἐπήσκηται Arr. An. 5.8.1.
2.
set on one against another, τινὶ τοὺς ἐχθρούς D.C. 46.40.
3.
train for the contest, ἀέθλοισιν . . ἐφήβους IG 3.121.4: also c. inf., τινὰς τάξει χρῆσθαι Arr. Tact. 16.6.