ἐνώμοτος
ον, Adv.
A.
bound by oath, ὅρκων οἷσιν ἦν ἐνώμοτος S. Aj. 1113; μάρτυρες Luc. Deor.Conc. 15. Adv. ‐τως on oath, Plu. Caes. 47.
2.
confirmed by oaths, συνθῆκαι PLond. 1.113.1 (vi A. D.). Adv. ‐τως POxy. 904.3 (v A. D.).
II.
Subst., conspirator, Plu. Sert. 26.