ἔμπληκτος
ον, Adv.
A.
stunned, amazed, ὑπὸ τῶν κυνῶν γενέσθαι X. Cyn. 5.9: hence, stupid, senseless, ἔ. καὶ μανικός Plu. Rom. 28, Agath. 3.24, etc.; ἔμπληκτα ληρεῖν Gal. 8.693.
2.
in Att., impulsive: hence, unstable, capricious, S. Aj. 1358, Arist. EE 1240b17; αἱ τύχαι, ἔ. ὡς ἄνθρωπος, ἄλλοτ’ ἄλλοσε πηδῶσι E. Tr. 1205; [ἡ φιλοσοφία] τῶν ἑτέρων παιδικῶν πολὺ ἧττον ἔ. Pl. Grg. 482a; ἐ. τε καὶ ἀσταθμήτους Id. Ly. 214d; ἔ. ταῖς ἐπιθυμίαις Plu. Dio 18.
II.
Adv. ‐τως rashly, madly, Isoc. 7.30, etc.; τὸ ἐ. ὀξύ frantic vehemence, Th. 3.82; foolishly, Gal. 1.535.