ἀκατάγνωστος
ον, Adv.
A.
not to be condemned, LXX 2 Ma. 4.47, Ep.Tit. 2.8, CIG 1971 (Thessalonica), IG 14.2139; σύμβιος Keil-Premerstein Zweiter Bericht 225 (iii A. D.). Adv. ‐τως unexceptionably, λογιστεύσας IG 5(2).152 (Tegea, iii A. D.), cf. POxy. 140.15 (vi A. D.).