ἀπόπροθε
Adv.
A.
from afar, ἰύζουσιν ἀ. οὐδ’ ἐθέλουσιν ἀντίον ἐλθέμεναι Il. 17.66; ἀ. εἰς ἓν ἰόντες A.R. 1.39, cf. 1244, etc.; but in Hom., = ἀπόπροθι, afar off, far away, αὖθι μένειν παρὰ νηυσὶν ἀ. Il. 10.209, cf. 17.501; στῆθ’ οὕτω ἀ. Od. 6.218; ἀ. εἰν ἁλὶ κεῖται 7.244, cf. 9.188, 17.408, Thgn. 595, S. Ichn. 3.
2.
c. gen., far away from, ὀφθαλμῶν Archil. 25; αἰζηῶν Q.S. 1.414.