χῶρος

A. like χώρα 1, a definite space, piece of ground, place, χῶρον μὲν πρῶτον διεμέτρεον Il. 3.315; διαμετρητῷ ἐνὶ χώρῳ ib.344; νεκύων διεφαίνετο χῶρος a space clear of the dead, i. e. not filled by them, 8.491; χ. ὑλήεις, ἐρῆμος, οἰοπόλος, ψαμαθώδης, Od. 14.2, Il. 10.520, 13.473, h.Merc. 75; πίων Hes. Op. 390; εὐαής ib.599; καταστύφελος Id. Th. 806; ἀσυνήθης Emp. 118; region, ἀτερπὴς χ., of the lower world, Od. 11.94, cf. Emp. 121; so εὐσεβῶν χ. Lycurg. 96, Pl. Ax. 371c, cf. IG 12(7).115.20 (Amorgos); χ. ἀσεβῶν Pl. Ax. 371e, Luc. Nec. 12; ὁ περίγειος χ. the region of this world, τὸν π. καταλελοιπότες χῶρον μετεωροπολεῖν ἐγνώκασιν Ph. 1.196; δένδρε’ ἔθαλλεν χ. Pi. O. 3.23: pl., Hdt. 2.178; Βρόμιος δ’ ἔχει τὸν χ. A. Eu. 24; θηρῶν οὓς ὅδ’ ἔχει χῶρος S. Ph. 1148 (lyr.); Μακραὶ δὲ χῶρός ἐστ’ ἐκεῖ κεκλημένος; E. Ion 283; πόδες δέ οἱ οὐχ ἑνὶ χώρῳ Call. Del. 192.
2. space, compass, ποιῆσαι ἐν βραχεῖ χώρῳ τὴν δύναμιν Plb. 11.1.3.
II. land, country, Hdt. 4.30; ὁ Λιβυκὸς χ. v. l. in Id. 2.19; τοῦ Ἀταρνέος ἐστὶ χ. Id. 1.160; τῆς Ἀραβίης 2.75: pl., lands, τῶν Θηβαίων ἔκειρε τοὺς χ. Id. 9.15, cf. S. OT 1126: metaph., τὸ γὰρ νεάζον ἐν τοιοῖσδε βόσκεται χ. Id. Tr. 145; χ . . . οὗτος (leg. αὑτός)ἀνθρώπου φρενῶν Id. Fr. 910.
2. landed property, estate, Axiop. 5, X. Cyr. 7.4.6.
3. the country, opp. the town, ἐν τῷ χ. καὶ ἐν τῷ ἄστει Id. Oec. 5.4, cf. 11.18; σπείρω τ’ ἄρουραν . . Βερέκυντα χ. A. Fr. 158.
4. country town, IG 12(9).189.26 (Eretria, iv B. C., pl.); ὁ χ. ὁ Μοττιανῶν κτλ. LW 1745 (Gergis).—Rare in pure Att. Prose (Th. 2.20, 7.78, f.l. in Antipho 3.2.8), but common in X.
Liddell, Scott & Jones
A Greek-English Lexicon, 1940
An open-access project