χηναλωπέκειος

α, ον
A. of the χηναλώπηξ, ᾠά PLond.ined. 2098 (iii B. C., written ‐εα), PCair.Zen. 562.17 (iii B. C.), Epaenet. and Heraclid.Syrac. ap. Ath. 2.58b.
Liddell, Scott & Jones
A Greek-English Lexicon, 1940
An open-access project