χήν

A. χένας AP 7.546:—wild goose, Anser cinereus, χηνῶν ἢ γεράνων ἢ κύκνων Il. 2.460; χ. πλατυγίζων καὶ κεχηνώς Eub. 115, cf. Arist. HA 593b22; εἰ μὴ σὺ χηνὸς ἧπαρ ἢ ψυχὴν ἔχεις Eub. 101.
2. tame goose, χῆν’ ἥρπαξ’ ἀτιταλλομένην ἐνὶ οἴκῳ Od. 15.174, cf. 161; χῆνές μοι κατὰ οἶκον ἐείκοσι πυρὸν ἔδουσιν 19.536; χ. τιθασός S. Fr. 866; ὥσπερ χῆνα σιτευτὸν . . ἔτρεφέ με Epigen.2; γάλακτι χηνός, of an unknown luxury, Eub. 90.5; ἥπατα χηνῶν Plu. 2.965a.
3. νὴ or μὰ τὸν χῆνα was Socrates' oath, Ar. Av. 521 (anap., ubi v. Sch.), Cratin. 231, Zen. 5.81. (Cf. Skt. haṃsás, Lith. žąsìs, OHG. gans, all = goose.)
Liddell, Scott & Jones
A Greek-English Lexicon, 1940
An open-access project