φλύαρος
Adj., ὁ
A.
silly talk, foolery, nonsense, τἄλλα πάντ’ ἐστὶ φ. Ar. Nu. 365 (anap.), cf. Men. 541.2, Pl. Ax. 365e, Plu. Cic. 2, etc.: pl., fooleries, πολλῶν φλυάρων καὶ ταὧν ἀντάξια Stratt. 27.
II.
tattler, babbler, Pl. Ax. 369a, 1 Ep.Ti. 5.13, Str. 1.2.5, etc.: as Adj., ἡ φ. φιλοσοφία LXX 4 Ma. 5.10; φ. λόγος D.H. Comp. 26; φ. γλῶττα Alciphr. 3.69: Comp. φλυαρότερος Arr. Epict. 2.19.10. Adv. φλυάρως Sch.Ar. V. 855.