φίλτερος

α, ον
φίλτερος, α, ον, irreg. Comp. of φίλος, Il. 11.162, Od. 11.360, Hes. Op. 309, Pi. I. 1.5, E. El. 243, Alc. 432, Hipp. 185 (anap.) (not in A. or S.): in later Prose, D.C. 64.14, Jul. Or. 2.89a.
Liddell, Scott & Jones
A Greek-English Lexicon, 1940
An open-access project