φθογγή

A. voice of men, Il. 2.791, A. Supp. 197, etc.; of the Sirens, v.l. for φθόγγον in Od. 12.198; οἶκος εἰ φθογγὴν λάβοι σαφέστατ’ ἂν λέξειεν A. Ag. 37, cf. E. Hipp. 418; τῶν ἁλόντων καὶ κρατησάντων . . φθογγάς A. Ag. 325; of the voice of Orpheus, ἦγε πάντ’ ἀπὸ φθογγῆς ib.1630; βάλλει με . . φ. του S. Ph. 206 (lyr.); of birds and animals, ὥστ’ ἀηδόνος στόμα φθογγὰς ἱεῖσα E. Hec. 338; φ. ὀΐων τε καὶ αἰγῶν Od. 9.167; μόσχων E. IT 293 (pl.).
Liddell, Scott & Jones
A Greek-English Lexicon, 1940
An open-access project